Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


23.fejezet és 24. szintét egyben.

2011.05.01


23. rész - Utolsó nap

Késő este, úgy éjfél körül a hegyekben néhány lámpa világította meg a szállodát. Baglyok huhogása hallatszott mindenfelől. Csak Dóra és Márk volt aktív. Ők vitték be az osztálytársuk csomagjait, sőt, néhány barátjukat is saját maguk vonszoltak fel és fektették az ágyába. Regina teljesen kimerült, őt az igazgató cipelte a szobába. nem volt eszméleténél, így nem is vette észre, hogy véletlenül beütötte a lábát egy székbe, ami hangos csörrenéssel ért földet.
-Na, végre! Belebújhatok az ágyamba! -és ásított egy hatalmasat Dóri, miközben magára húzta a meleg takarót. Rögtön el is aludt, s azt álmodta, hogy Márkkal futnak a messzi tenger mellett és nevetnek a naplementében, aztán hirtelen minden elsötétült előtte. Végül Márk után kiáltott kétségbeesetten, mivel őt elkapta és magával rántotta egy húsz karú polip a víz alá. Zihálva és verejtékezve ébredt.
-Ó...nagyon fáj a fejem...és milyen borzasztót álmodtam a szerelmemmel! -ekkor felállt és elindult a fürdőbe, hogy igyon egy kis hideg vizet. Társaság várta. Meglepő társaság. Ó! Az igazgató és a csinos Evelin néni, a szálloda tulajdonosa ott...szóval...csókolóztak.
-Á...ide most nem kéne bemennem! -mondta magának a barna hajú lány, amint elindult a konyhába. Mostanában eléggé furcsán viselkedett a diri és a tulaj, ritkán látta őket...
-Jó reggelt, Dóra kisasszony! -köszöntötte őt Márk, mert belefutott.
-Szia, édesem! -válaszolta kedvesen barátjához bújva.
-Jól aludtál?
-Igen. Csak rettentően fáj a fejem!
-Ez rossz. Holnap megyünk haza! Ma lesz a kincskereső, tudod.... :)
-Igen. Én Regivel vagyok, de azt hiszem, nem veszek részt.
-Mért?
-Fáj a fejem, no meg tűz forró! -utána megfogta Márk barátnője homlokát, ami tényleg tüzes volt.
-Te beteg vagy. Menj vissza az ágyadba és majd viszek vizet neked! -parancsolta és eltolta a szoba irányába Dórit.
-Honnan tudtad, hogy vízért jövök?
-Megérzés. -mondta szűkszavúan és elindult az innivalóért.

Mango örömmel nyammogta el az abrakját, mert tudta, hamarosan találkozhat a gazdival! Már megérkezett Roland, a ló ápolója és kivitte a ganajt alóla. Elővette a nyergét és egyéb felszerelését, hogy kész legyen a hazautazásra. Előtte lepucolta Mangot, mielőtt a csutakolóeszközöket is elrakta volna.
-Sziasztok! -lépett be Kristóf az istálló ajtaján. Odament a lovához és átnyújtott egy darabka almát.
-Már előkészítettem mindent. -szólt oda a fiúnak Roland.
-Köszönöm. Minden megvan?
-Biztosan! Kétszer is ellenőriztem, haver!
-Okés. És mostanában a rablók ugye, nem tűntek fel?
-Nem. Vége lehet. De még ebből a szezonból van hátra két hét! Az annyira sok! Én meg itt posvadok ebben a lószagú koszfészekben!
-Na, Roli! Ez nem vall rád! Mi történt? Hol maradt a lovak iránti szereteted?
-Vége! Szeretem őket, de ez más sok. Egyedül vagyok harminc ló társaságában! Azért ez már...túlzás. Mért nem vesznek föl valaki mást is?
-Nem tudom, nem az én dolgom! Még egyszer kösz! -ezzel elbúcsúzott Mangotól -aki még mindig evett- és Rolandtól, a panasszal teli, de annál nagyobb szívvel megáldott istállófiútól, hogy ő is kész legyen az indulásra. Már nagy volt a honvágya Magyarország iránt. Ó, a finom füstöl kolbász! Az lesz a második, hogy egyen egy rúddal! Imádta a csípős és magyaros ételeket.

24. fejezet - Indulás haza!

Másnap reggel a hegyekben, Eger közelében, a gyerekek még mindig aludtak, pedig már délelőtt tíz óra volt. Ma mennek haza! A nebulókat nem szerették volna kiverni édes álmukból a felnőttek. Kati néni már csomagolt és előkészítette mindenkinek a reggelijét. Előző nap volt a kincskereső, ahol Fanni és Hanna nyert, Regina és Dóri pedig második lett, de ez is nagyon sokáig elhúzódott, mint az egri kirándulás.
-Jó reggelt, Márk és Dóri! -köszöntötte Kati néni őket vidáman.
-Hmm...ewwemm... -motyogta Dóri.
-Reggelt! -válaszolta Márk, aki elsegítette a barátnőjét a fürdőszobáig, aki még csak félig ébredt fel.
-Siessetek, kérlek! Ha lehetne, másfél óra múlva hazaindulnánk!
-Okés. Én már fel vagyok öltözve, de Dóri még nincs. Amíg ő tisztálkodik, felkeltsem a többieket?
-Igen, légy szíves! Köszi! -mondta hálásan az osztályfőnök a gyereknek, aki már útban volt a lányok hálószobája felé. Mindenkinek egyenként belesúgta a fülébe: "Ébresztő! Megyünk haza!" A 17 még alvó lányból csak nyolc pattant fel. A többi nyafogott. Regina az első nyolcban benne volt.
-Szia, Márk! Hát hol hagytad életed szerelmét? -kérdezte nyálasan, már túlságosan is csöpögősen.
-Öltözik.
-Álmosan? Jól vagy? Tudod te, hogy mit művel? Kisminkeli magát, de a tükörben lévő énjét! Én már átéltem, és hidd, el egy hét múlva még mindig piros rúzs volt a tükrünkön, aminek anya nem örült. -mondta a fejét rázva. Ezekre a szavakra Márkból kitört a nevetés.
-És...és még még valami?
-A zoknit a fülére húzza fülbevalónak, a nadrágot pedig a hajába köti, mint egy óriás-hajgumit!
-Azta! Az én csajom komollan egy őrrültt! -nevetett a barátnőjén.
-Nem mindig. Megyek és intézkedem. -javasolta Regina.


Mango és Kristóf már két napja itthon voltak és pihentek. Emma és apja, Mr. Offord megdicsérte őket, hogy ilyen kiváló teljesítményt nyújtottak ország-világ előtt.
-Köszönjük! -viszonozta a dicséreteket Kristóf, aki roppant élvezte ezt a helyzetet, igaz, tudta, csak pár napig úszhat a dicsőségeben és pózolhat a lovas magazinoknak, akiktől egy-egy újságíró jön és interjút készít vele, a versenyről és Mangorol, akit mostanában almákkal és lósütikkel tömtek, de csak óvatosan! Kényeztettek és pucolták. Sőt, még masszázst is kapott. Már alig várta, hogy Regina megjöjjön. Amikor lépteket hallott az istálló ajtajából kidugta a bokszából szépen ívelt, izmos barna nyakát és fekete sörényét, várva, mikor toppan be szeretett gazdija. Persze, órák hosszat hancúrozott Chicagóval és Ubullal, a legjobb haverjaival. New Yorkot, az ellenségét utálta. Mivel Mango volt a vezér a lovak között, így Chicagó ikertestvérével folyton párbajt vívott, mivel ő akart lenni itt a Valaki, persze ez nem volt könnyű helyzet New York számára, mivel Mango erős alkatú ló.

Regina örömmel ért haza a szüleihez, akik már nagyon várták őt. Még aznap este elment Mangohoz, hogy mi van vele. A lába javult, s ennek nagyon de nagyon örült. De nem tudta, hogy még milyen veszélyeket rejteget az a kis seb ott, a kedvenc lova lábán...

 
 

 


Utolsó kép


Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2019 >>